31
dec

Miért lassult le a számítógép? 4. rész

szabog 0 comment

Az előző részekben megismerkedhettünk a legfontosabb hardver elemekkel és szoftver komponensekkel, melyek alapvető fontosságúak a számítógép működéséhez. Ebben a fejezetben rátérünk a leggyakoribb problémákra, melyek lassulást és egyéb problémákat okozhatnak a rendszerben.

4. rész

Most már beláthatjuk, ha a processzor gyenge, lassú és kevés a fizikai memória, akkor annak látványos következménye van: a számítógép csak kevés folyamatot tud egy meghatározott időegység alatt feldolgozni, ezért úgy érezzük, hogy állandóan megtorpanunk, várunk, a programok lomhán indulnak, a weboldalak lassan töltődnek be és a rendszer késleltetve reagál a billentyűk leütésére és az egéroldali műveletekre.

A legfontosabb, amikor a fenti problémákkal szembesülünk, hogy megnézzük, milyen típusú processzor és mekkora mennyiségű memória áll a rendelkezésünkre. Azért ezekkel kezdjük, mert általában ez a két eszköz a vékony keresztmetszet. Ez azt jelenti, ha korlátozottak a lehetőségeink, akkor nincsen sok értelme további optimalizációs lépéseknek, mert egy régi processzort amúgy sem fogunk tudni gyorsabb működésre bírni, a kevés memória pedig eleve behatárol minket. Ha úgy találjuk az ellenőrzés során, hogy a számítógép nagyjából megfelel a követelményeknek, mégis indokolatlanul lassú, akkor további intézkedéseket tehetünk.

A processzor és a memória ellenőrzése

Említettük korábban, hogy a Windows-ra koncentrálunk elsősorban, de más operációs rendszerek esetén is megtalálhatjuk a processzorra és memóriára vonatkozó információkat. Ezeket az adatokat sokféle módon elérhetjük a Windows-verziókban, de a Windows XP lehetőségeivel később nem foglalkozunk, mert elavult operációs rendszernek számít.

Kattintsunk bal gombbal a bal alsó sarokban levő Start menüre, majd keressünk olyan lehetőséget, hogy Sajátgép vagy Számítógép vagy Ez a gép. Ha megtaláltuk, akkor nyomjunk egy jobb egérgombot rajta és válasszuk a Tulajdonságok opciót.

Számítógép Windows 7 rendszer tulajdonságokA felbukkanó ablakok a különböző operációs rendszerek esetén máshogy jelenhetnek meg, de ne ijedjünk meg. Figyelmesen olvassuk el az információkat, mert a későbbiek során sok hasznát vehetjük.

A legfontosabb az operációs rendszer verziója, amit az ablak felső részén tekinthetünk meg. Ha esetleg itt Windows XP-t látunk, akkor a számítógépünk már amúgy is megérett a cserére, sokkal többet nem fogunk tudni kihozni belőle, így a csere kapcsán érdemes szakember vagy szerviz segítségét kérni.

Megemlítjük a rend kedvéért, hogy Windows 7 esetén is elképzelhető, hogy elértük a rendszerünk maximális kapacitását. Az újabb számítógépeket Windows 8.1 és Windows 10 rendszerekre optimalizálják, ami azt jelenti, hogy az újabb hardverek erőforrásait a régebbi operációs rendszerek már nem tudják kihasználni, esetleg fel sem ismerik azokat. Amennyiben Windows 8.1-et vagy Window 10-et használunk, nagy eséllyel a számítógép korszerűnek mondható.

Számítógép Windows 8.1 rendszer tulajdonságokA processzorra vonatkozó sorban láthatjuk az eszköz típusát. Korábban volt róla szó, hogy rengeteg processzor típus létezik. Manapság egy korszerű számítógép processzora minimum két magot használ, így kellőképpen gyorsnak mondható.

A memória információknál egy számot fogunk látni GB-ban megadva, amely a memória méretére utal.

Írjuk fel az itt látható információkat vagy hagyjuk nyitva ezt az ablakot, hogy a későbbiek során visszanézhessünk rá. Azért, hogy jobban megértsük ezeknek az adatoknak a jelentését, meg kell ismerkednünk egy nagyon hasznos eszközzel, amit szinte mindig először veszünk szemügyre, amikor a problémák jelentkeznek.

A Windows feladatkezelő

A feladatkezelőt rendszertől függetlenül elő tudjuk hívni a CTRL+SHIFT+ESC gombok egyidejű lenyomásával, vagy a Start menü parancsfuttatás mezőjébe írjuk be, hogy taskmgr és üssünk egy ENTER-t.

A feladatkezelő az egyik leghasznosabb eszköz, amit nagyszerűen fel tudunk használni a rendszerünkben történő hibák feltárása során. Gyakorlatilag azt láthatjuk a segítségével, ahogy az operációs rendszer “lélegzik”. Néhány másodpercenként automatikusan frissülnek az adatok, ezért mindig az aktuális állapotot tükrözik az itt megjelenő információk. Ezen a részen érdemes hosszabb időt eltölteni és megismerkedni a lehetőségekkel, mert a későbbiek során rendkívül sokszor fogjuk használni ezt a remek eszközt. Nekünk itt most két szekció lesz nagyon fontos, a Folyamatok és a Teljesítmény fülek.

Teljesítmény fül

Számítógép feladatkezelő Windows 7A Teljesítmény fület érdemes legelőször szemügyre venni. Itt rendszertől függően különböző adatok szerepelhetnek, de amiben hasonlóak, azok a processzorra, a memóriára és a merevlemezre (winchesterre) vonatkozó terhelés diagramok és paraméter értékek.

A CPU-használat alatt rögtön láthatjuk a jelenlevő terhelést, mely normális esetben 0-15 százalék között váltakozik. Korábban szó volt róla, hogy manapság egy korszerű számítógép processzora minimum két maggal rendelkezik. Ezen a felületen ellenőrizhetjük is, hogy rendelkezünk-e ilyen feltételekkel. Windows 7 esetén, ha minimum két diagramot látunk a CPU-használat visszamenőleg részen, mely a magokkal kapcsolatos, akkor biztosak lehetünk benne, hogy a processzor esetén teljesítjük ezt a feltételt. Windows 8.1 és Windows 10 esetén a Magok paraméter értékére hagyatkozhatunk, mely a processzor által használt magok számát jeleníti meg.

Számítógép feladatkezelő Windows 8.1Amennyiben azt tapasztaljuk, hogy a számítógépünk processzora csak egy maggal rendelkezik, akkor sajnos erősen el kell gondolkoznunk egy esetleges bővítésen. Jó esetben be tudunk szerezni korszerűbb processzort az alaplapunkhoz, de ilyenkor inkább az a leggyakoribb, hogy egy teljes felújításra van szükség, ami költséges megoldás. Kérdezzünk meg hozzáértő szakembert vagy szervizt a lehetőségeinkről.

A memória információ részen számunkra az a legfontosabb, hogy mekkora mennyiségű fizikai memóriával rendelkezünk és ebből mennyit tudunk még szabadon felhasználni. Ezt is említettük korábban, hogy manapság az elvárt minimum memória méret 2 GB, de mindenképpen jobb, ha legalább 4 GB felett rendelkezik vele a számítógép.

Ha 2 GB-nál kevesebb mennyiséget látunk, akkor mindenképpen növeljük az aktuális kapacitást. A bővítésről kérdezzünk meg szakembert vagy szervizt, mert az alaplap típusa határozza meg, hogy milyen fajtájú modulok használhatók. Ha jelenleg semmilyen programot nem futtatunk, akkor a lefoglalt memória mérete általában 50 százalékos.

Az operációs rendszer különböző technológiákat használ annak érdekében, hogy a lehető legoptimálisabb módon legyen a memória mennyisége elosztva a folyamatok között. Ha azt látjuk, hogy a memória kihasználtsága tartósan 75 százalék fölötti, akkor mindenképpen ki kell vizsgálni, mi okozza a problémát.

Amikor elfogy a szabad fizikai memória, akkor a rendszer a merevlemezen (winchesteren) kialakít egy felhasználható területet (swap). Ez abból a szempontból remek megoldás, hogy nem futhatunk ki a szabad kapacitásból, viszont a merevlemez elérése nagyságrendekkel lassabb, mint a fizikai memóriáé, így azt tapasztalhatjuk, hogy a winchester folyamatosan dolgozik, amely fennakadásokat okozhat a rendszer működésében is.

Laikusként nagyon nehéz a processzorok világában eligazodni. Első lépésként elegendő, ha meggyőződünk róla, hogy minimum két maggal rendelkezünk és a fizikai memória mérete is minimum 2 GB.

Ezen az oldalon keresztül összevethetjük a saját processzorunk teljesítményét a piacon lévőkkel: Processzorok teljesítményének összehasonlítása

Folyamatok fül

A Folyamatok fül alatt láthatjuk a jelenleg futó programokat és a rendszer folyamatokat. Az egyes oszlopok érték szerint sorba rendezhetők, ezért első lépésben kattintsunk a CPU vagy Processzor elnevezésű oszlopra és figyeljük meg a változásokat.

Legfelülre kerül az a folyamat, amely a legtöbb processzor időt foglalja, aztán lejjebb szépen sorban jön a többi. Nyugalmi állapotban teljesen normális, ha a processzor idő 0-15 százalék között ugrál. Van egy speciális folyamat, amit üresjárati folyamatnak nevezünk. Ez a nevéből adódóan azt a kapacitást mutatja, amely még rendelkezésre áll. Normális esetben az üresjárati idő 80-95 százalék között váltakozik.

Számítógép feladatkezelő folyamatok Windows 7A Név vagy Leírás oszlopokban részletesebb leírást is olvashatunk. Kezdő felhasználóként elrettentő lehet a sok lehetőség, esetleg nem is tudjuk, mik a normális működéshez szükséges folyamatok. Ha azt látjuk, hogy a böngészők (Chrome, Firefox, stb.) nagyon megterhelik a processzort, az semmiképpen nem jó jel. Sajnos manapság a böngészők az egyik legnagyobb erőforrás zabáló alkalmazások. Ha látszólag miatta lassul be a számítógép, akkor zárjuk be vagy használjunk kevesebb fület, ami kisebb processzor terheléssel és memória felhasználással jár.

Az operációs rendszer működéséhez rengeteg programra és modulra van szükség, ezeket is megtalálhatjuk a listában. Akkor kezdhetünk gyanakodni, ha folyamatosan 15 százalék feletti terhelést tapasztalunk. Olykor előfordulhatnak teljesen extrém, hosszan tartó 50-100 százalék közötti értékek is, melyeket mindenképpen ki kell vizsgálni.

A Memória oszlopot is tudjuk a fentiekhez hasonlóan sorba rendezni, így láthatjuk, mely alkalmazások, folyamatok használják a legtöbb memóriát. Itt is elmondható, hogy általában a böngészők nagyon erőforrás igényesek.

Ha az információk nem férnek el az ablakban, akkor lehetőségünk van az oszlopokat és magát a feladatkezelő ablakát is átméretezni. Ehhez húzzuk az egeret az ablak széleire vagy az oszlopok fejlécében levő függőleges osztások fölé és a bal gombot nyomva tartva már méretezhetünk is.

Probléma esetén lehetőségünk van egy kitüntetett programot vagy folyamatot bezárni. Ehhez kattintsunk a megfelelő sorra, majd az ablak alján válasszuk a Folyamat leállítása vagy Feladat befejezése opciót. Bánjunk azonban óvatosan ezzel a funkcióval, mert ha esetleg olyan folyamatot állítunk le, mely nélkülözhetetlen a rendszer működéséhez, az stabilitási problémákhoz vezethet. A Windows általában megtagadja a létfontosságú folyamatok bezárását, de nem árt résen lenni és csak akkor kísérletezni, amikor az esetleges munkáinkat elmentettük és nem gond, ha a számítógép véletlenül lefagy vagy újraindul.

Összegzés

A fentiek elolvasása után most már be tudjuk azonosítani a számítógép processzorát és a benne levő fizikai memória nagyságát, továbbá rendelkezünk annyi információval, hogy a minimum követelményeknek eleget teszünk-e. Ahhoz, hogy manapság normál számítógép használat mellett ne érezzünk fennakadást, minimum két magos processzorral és minimum 2 GB (de inkább 4 GB) fizikai memóriával kell rendelkeznünk.

Ha a számítógép fenti két paramétere elmarad az elvárttól, akkor csak minimális módon tudjuk a rendszerünket optimalizálni, mert a két eszköz teljesítménye folyamatosan vékony keresztmetszet marad. Ahogy a világ és a technológia fejlődik, úgy egyre gyorsabb processzorokra és több memóriára lesz szükség, így előbb-utóbb nem ússzuk meg a költségesebb beruházást.

Ebből a fejezetből helytakarékosság miatt kimaradt a merevlemez (winchester) ismertetése, bár a feladatkezelőben láthatunk rá vonatkozó információkat. Mivel a háttértárolók sok hibalehetőséget hordoznak magukban, a következő részben ezekkel folytatjuk.